Sokan nem is tudják mit jelent a sztóma, pedig ma már 15-16 ezer ember él Magyarországon sztómával.

A sztóma görög eredetű szó, szájadékot jelent, melyet a sebészek a vékonybélen, a vastagbélen, vagy a vizeletelvezető rendszeren ürülő tartalom elvezetése érdekében a hasfalon készítenek.

Hogyan lesz valaki sztómás?

A vastagbélrák előfordulása az egész világon nő. Magyarországon ez a növekedés kiugró: míg ötven évvel ezelőtt tizenöt megbetegedés jutott 100 000 lakosra, napjainkban ez a szám negyvenöt, ezzel jelenleg a harmadik leggyakoribb daganatos halálok hazánkban. Az életkorral a megbetegedés kockázata nő, leggyakrabban 50-80 év között fordul elő, de nem kíméli a fiatalabb korosztályt sem. Nők és férfiak egyenlő arányban betegszenek meg. A legjellegzetesebb tünet a székelési szokások - egyéb diétás változások nélkül bekövetkező - változása. A beteg azt tapasztalja, hogy addigi rendszeres székelési szokásai felborultak (ritkább vagy sűrűbb székletürítés), illetve székrekedéses és hasmenéses időszakok váltogatják egymást. A betegek puffadásról és nehezen karakterizálható hasi fájdalomról panaszkodhatnak. Jelentkezhet émelygés, rossz közérzet, a széklet véres lehet. A betegek gyakran vérszegénység miatt kerülnek orvoshoz kivizsgálásra, így derül fény a vastagbéldaganatra. Amennyiben a daganat sebészi eltávolítása szükségessé teszi, a székletet vagy vizeletet a hasfalon kiképzett sztómán át vezetik ki. Ha a vékonybél kerül kivezetésre ileó-sztómát, ha a vastagbél kerül kivezetésre colo-sztómát, ha a vizelet kerül kivezetésre uro-sztómát képeznek ki.

Mit kell tudnunk a vastagbelek és a végbél rákjáról?

A vastagbél az emésztőrendszer (vagy tápcsatorna) mintegy egy és fél méter hosszúságú végső szakasza, amely lefelé nyitott patkó, vagy U alakban veszi körül a vékonybeleket. A jobb csípőtányér tájékán a vakbéllel kezdődik, majd a felszálló, haránt és leszálló szakasszal, és az S-alakban hajlott szigmabéllel folytatódik, és a mintegy 12-14 cm hosszúságú végbélben végződik, amely a végbélnyílással lezárja az emésztőcsatornát. Daganatok a vastagbél és végbél bármely szakaszán a beleket bélelő nyálkahártya mirigyeinek a hámjából indulnak ki. Kisebb hányaduk az ép nyálkahártyából; többségük pedig az ún. polipokból keletkezik. (Vastagbél-polip-nak nevezik a bél nyálkahártyájából kiemelkedő, a bél üregébe bedomborodó, mirigyekből álló nyálkahártya-növedékeket, amelyek hosszabb-rövidebb idő óta, esetleg már a születés óta fennállnak anélkül, hogy panaszt okoznának) Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden polipból vastagbélrák keletkezik, hiszen a polipok mintegy 15-ször gyakoribbak, mint a vastagbélrákok. Tény azonban, hogy a vastagbél polipjai és rákja közötti összefüggés mégis jellegzetesnek mondható: a jóindulatú polipok idővel évek alatt - rosszindulatúvá válhatnak. A polipokat ezért a vastagbélben rákmegelőző állapotnak tekintik. A kifejlődőben lévő vastagbélrák kezdetben nem okoz tüneteket; később hasi diszkomfortérzésű, görcsös, kólikás fájdalmak, a székelési szokások megváltozása (például hasmenés és székrekedés váltakozik), fogyás, vagy véres-nyákos székletürítés miatt szokta felkeresni a beteg az orvost. A vastagbélrák kezdetben csak magára a polipra, vagy a nyálkahártyára korlátozódik; később átjárja a bél falát, sőt a környező szövetekre és szervekre (például a húgyhólyagra) is ráterjedhet. Előrehaladott állapotban a nyirokútakon és a vérereken keresztül távoli szervekbe is adhat áttételeket. A vastagbélrák okát nem tudjuk pontosan megnevezni. Keletkezésében elsősorban környezeti, azaz életmóddal, különösen pedig a táplálkozási szokásokkal összefüggő tényezőknek tulajdonítanak szerepet. A vastagbélrákok egyes családokban halmozottan fordulnak elő; ez a hajlam öröklődésére utal.

Milyen gyakori a vastagbelek és a végbél rákja?

A vastagbelek és a végbél rákja a gazdaságilag fejlett, a nyugati életformát követő országokban gyakori: férfiaknál a tüdőrák, nőknél az emlőrák után a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásnak. A megbetegedés gyakorisága a 40. életév felett rohamosan növekszik, a 60. életévig 5 évenként megkétszereződik. Nőkben viszonylag gyakrabban fordul elő a 60. életév után, mint férfiakban. Magyarországon 1999-ben 4.912 személy, 2.598 férfi és 2.316 nő halt meg vastagbélrák és végbélrák miatt; ezzel a gyakorisággal csakúgy, mint a fejlett országok többségében - a daganatos halálokok sorában férfiaknál a tüdőrák, nőknél az emlőrák mögött de azzal közel azonos, sőt egyes években azt meghaladó gyakorisággal a második helyen állnak. Gyakoriságuk az 1960-as évek óta megháromszorozódott, haláloki szerepük növekedőben van: Ezzel a gyakorisággal a rendszeresen megbízható halálozási adatokat közzé tevő mintegy 50 ország sorrendjében mind a férfiak mind a nők között Magyarország férfiaknál Csehország, nőknél Új-Zéland mögött - a második helyet foglalja el. Hazai adatok szerint 1999-ben 6.131 új vastagbélrákos beteget diagnosztizáltak. Ha ezt az adatot összevetjük a halálozási adatokkal, nyilvánvaló, hogy a vastagbélrákok gyógyulási aránya nem túl kedvező. Ennek oka az, hogy túl sok a már tünetek és panaszok alapján, előrehaladott állapotban felismert eset, amelyekben a gyógyulás esélye jelentősen kisebb, mint a még tünetmentes állapotban felfedezett és korán kezelésbe vett esetekben. A vastagbélrák mielőbbi felfedezése, ezen keresztül a gyógyeredmények javulása és a halálozás csökkentése a lakosságszűrés kiterjesztése útján érhető el.

Minden jog fenntartva!©